(1) Dávid azonban ezt gondolta: Egy napon mégis el kell pusztulnom Saul kezétől. Legjobb lesz gyorsan elmenekülnöm a filiszteusok földjére. Akkor majd Tovább olvasom

(13) Ezután átment Dávid a túlsó oldalra, megállt messze a hegy tetején, úgyhogy nagy volt a távolság köztük.  (14) Így kiáltott Dávid Tovább olvasom

(1) A zífiek elmentek Saulhoz Gibeába, és jelentették neki: Dávid a Hakílá–halmon rejtőzik, a sivatagtól keletre. (2) Ezért elindult Saul, és elment Tovább olvasom

(18) Akkor Abígajil sietve vett kétszáz kenyeret, két tömlő bort és öt juhot elkészítve, öt mérték pörkölt búzát, száz csomó aszú szőlőt, Tovább olvasom

(1) Ezután elvonult onnan Dávid, és Én–Gedí sziklavárában tartózkodott. (2) Amikor visszatért Saul a filiszteusok üldözéséből, jelentették neki, hogy Dávid Én–Gedí pusztájában Tovább olvasom

(13) Felkerekedett tehát Dávid mintegy hatszáz emberével, kivonult Keílából, és mentek, amerre mehettek. Amikor jelentették Saulnak, hogy Dávid elmenekült Keílából, lemondott arról, Tovább olvasom

(1) Jelentették egyszer Dávidnak, hogy a filiszteusok megtámadták Keílát, és fosztogatják a szérűket.  (2) Ekkor megkérdezte Dávid az Urat: Elmenjek, és megverjem Tovább olvasom

(6) Saul pedig tudomást szerzett erről, mert felismerték Dávidot és az embereit. Saul ekkor Gibeában volt a magaslaton, a tamariszkuszfa alatt. Lándzsája Tovább olvasom

„(1) Elment azért onnan Dávid, és az Adullám–barlangba menekült. Amikor meghallották testvérei és apjának egész rokonsága, elmentek hozzá. (2) Odasereglett még hozzá Tovább olvasom

„(1) Dávid ezután útnak indult, Jónátán pedig visszament a városba. (2) Dávid Ahímelek paphoz ment Nóbba. Ahímelek remegve ment Dávid elé, és Tovább olvasom