Loading...

„Látta hitüket” – Jézus meggyógyítja a bénát

Kegyelem nekünk és békesség Istentől, a mi Atyánktól, és az Ő egyszülött Fiától, a mi Urunk, Jézus Krisztustól. Ámen.

Kedves Testvérek! Internetes istentiszteletünk kezdetén énekeljük a 378. dicséretet: „Adjunk hálát mindnyájan!”

Áldott legyen az Isten, a mi Urunknak, az Úr Jézus Krisztusnak Atyja, aki megáldott minket mennyei világa minden lelki áldásával, a mi Urunk, Jézus Krisztusban. Ámen.

Hallgassuk meg, Testvéreim, Isten Igéjét, ahogy az szól hozzánk Márk evangéliumából, a 2. fejezet 1. versétől az 5. versig terjedő igerészből ekképpen!

(1) Néhány nap múlva ismét elment Kapernaumba, és elterjedt a híre, hogy otthon van. 

(2) Erre olyan sokan gyűltek össze, hogy még az ajtó előtt sem volt hely; Ő pedig hirdette nekik az Igét. 

(3) Oda akartak hozzá menni egy bénával, akit négyen vittek. 

(4) De mivel a sokaság miatt nem vihették őt hozzá, megbontották a tetőt ott, ahol Ő volt, és a résen át leeresztették az ágyat, amelyen a béna feküdt. 

(5) Jézus pedig látva a hitüket, így szólt a bénához: Fiam, megbocsáttattak a te bűneid.

(Márk 2,1–5)

(Márk 2,5)

Isten áldása legyen az Ő Igéje hallgatásán, szívünkbe fogadásán és megtartásán! Ámen.

Imádkozzunk! Feltámadott Urunk! Áldott légy az örömhírért; azért, hogy Te mindenkor velünk vagy! Szűkölködünk nagy szükségben, ezért jöjj közel hozzánk, erősíts, vigasztalj, nyugtass, hangolj reménységre minket! Adj nekünk mennyei örömöt e földi világban, örökkévaló szavad által. Ámen.

„Jézus Krisztus meggyógyítja a bénát.” Ez a címe ennek az igeszakasznak.

Ez az igerész, amelynek csak az első öt versét olvastam most fel, olyan gazdag üzenetekben, hogy több vasárnapon át kell foglalkoznunk azzal.

Joó Sándor gyönyörű, klasszikus igehirdetése jut eszembe erről a szakaszról.

Az ő gondolatait, Istentől kapott üzeneteit, nem tudom megkerülni ebben az igehirdetésben.

Négy barát visz egy ötödik, magatehetetlen embert, embertársukat, testvérüket, barátjukat Jézushoz.

Négyen vannak, és visznek Jézushoz egy ötödiket.

Négyen segítenek egy ötödiknek, ahogy tudnak, teszik azt, amit éppen lehet, és Jézus ezt a segítséget hitnek nevezi.

Amikor megközelítik Jézust – erről lesz még szó –, akkor Jézus, látva hitüket, könyörül a bénán.

Ezt a gondolatot szeretném kiemelni: Látva a négy barát hitét, Jézus könyörült a beteg emberen (5).

Milyen volt ennek a négy barátnak a hite?

Ezt vizsgáljuk meg röviden!

*

ELŐSZÖR IS EZEK NÉGYEN HITTEK JÉZUS KRISZTUSBAN (3).

Korábban, ezek négyen, hallottak Jézus Krisztusról, isteni hatalmáról, gyógyításáról, arról, ahogy sokaknak segít.

Ez a hallás elég volt ahhoz, hogy ők maguk is elinduljanak Jézus felé.

Ma is ezt valljuk: a hit hallásból van (Róma 10,17). Halljuk Isten Igéjét, benne az evangéliumot, Jézus Krisztus szabadító kegyelméről, és ez elindít bennünket az Úr felé.

Igen, a hit ma is, mindenekelőtt hallás által adatik nekünk, de ez a hit aztán láthatóvá lesz mások számára is.

Igen, az élő hit ma is Jézus Krisztusba vetett hit.

Maga Jézus Krisztus mondja: „Higgyetek Istenben, higgyetek énbennem!” (János 14,1)

Úgy hihetünk az élő Istenben, hogy hiszünk Jézus Krisztusban, akiben az Isten könyörülő szeretete közel jött hozzánk.

Erre a könyörülő szeretetre kitérünk majd, más alkalommal.

Ez a könyörülő szeretet bűnöket bocsát meg, gyógyít, megtart, segít.

Soha ne felejtsük el, hogy noha Isten könyörülete testet ölthet konkrét segítségben, de az isteni könyörület mindig sokkal több, mint a konkrét, látható segítség.

Hinni Jézus Krisztusban azt a közeget teremti meg, amely által Isten ereje, könyörülő szeretete hat közöttünk.

Hinni Jézus Krisztusban azt jelenti, hogy alkalmat adunk az Istennek arra, hogy segítsen rajtunk. Ezt még egyszer mondom, mert fontos! Hinni Jézus Krisztusban azt jelenti, hogy alkalmat adunk az Istennek arra, hogy – az Ő saját akarata szerint, amely mindig jó akarat –, segítsen rajtunk, hogy az Ő könyörülő szeretete érvényesülhessen rajtunk, hogy az Ő irgalma élővé és hatóvá legyen az életünkben.

Ennek a négy barátnak a hite ilyen hit volt: hallottak Jézus Krisztusról és hittek Jézus Krisztusban, hittek az Isten krisztusi, könyörülő szeretetében.

*

Aztán ENNEK A NÉGY EMBERNEK A HITE LÁTHATÓ HIT volt (5).

Ennek a négy embernek a hite nem egy elmélet, nem egy gondolat, nem valamiféle lelki „élvezkedés”.

Bocsánat a kifejezésért, de így tudom a legpontosabban mondani.

Azt olvassuk az Igében, hogy Jézus látta ezeknek hitét, ennek a négy embernek a hitét, akik az ötödik, beteg embert odavitték Őhozzá.

A hit nem elmélet, a hit gyakorlat, a hit látható.

A hit látható, konkrét cselekedetekben ölt testet, szeretet-cselekedetekben ölt testet.

A hit teszi azt, amit éppen akkor és ahogy, az adott helyzetben, tenni tud a másikért; azért a másik emberért, akit az Isten mellém helyezett, akit éppen megaláztak, aki éppen tehetetlen helyzetben van, akit éppen elfelejtettek.

A cselekvő hit által áldozatot hozok a másikért és nem várok viszonzást.

Nem várom azt sem, hogy kiemeljék a nevemet, mert a szeretet nem kérkedik (1Korinthus 13,4). A négy barát is, névtelen maradt.

A cselekvő hit úgy segít, hogy adott helyzetben, amikor segíteni kell, akkor nem törődik a saját bajával sem. Éppen ezáltal, hogy a cselekvő hit nem törődik a saját bajával, ebben adatik saját maga számára is a megoldás, a gyógyulás.

Vagyis az istentisztelet és az emberszeretet mindig összekapcsolódik egymással.

Íme, ilyen volt ennek a négy barátnak a hite.

Hittek Istenben úgy, hogy hittek Jézus Krisztusban, az Ő könyörülő szeretetében, amely mindig segít rajtunk.

Hittek Jézus Krisztusban, és máris cselekedtek. Hitük nem maradt okoskodó, teológizáló elmélet, hanem láthatóvá lett, konkrét cselekedetekben, az istentisztelet és az emberszeretet egységében.

*

Még valamit megtanulhatunk ennek a négy barátnak a hitéből: MINDEN AKADÁLYT LEGYŐZÖTT EZ A HIT! (2–4)

Azt látjuk ebben a jelenetben, hogy Jézus Krisztus és a ténylegesen segítségre szoruló között sokan állnak.

Ez a négy barát nem tudja a ténylegesen segítségre szoruló ötödiket, a sokaság miatt, közel vinni Jézushoz.

Pedig most különösképpen ennek a beteg embernek lenne segítségre szüksége.

Ezért, ezek négyen – ismerjük a korabeli építkezést – felmennek az oldallépcsőn a lapostetőre, és a vályogból, szalmából készített lapostetőt megbontják, így a hordágyat leengedik Jézus Krisztus elé.

Minden akadályt legyőzött ez a hit.

Milyen döbbenetes a kép, hogy Jézus Krisztus és a béna között ott áll valamiféle sokaság.

A „sokaság” ebben az esetben azokat jelenti, akik Jézus Krisztus körül állnak, és egy adott, éles helyzetben akadállyá lesznek, hogy Jézus akkor éppen azon segítsen, akinek a legnagyobb szüksége lenne az Ő könyörülő irgalmára.

Mi, akik az egyházban élünk, nem leszünk sokszor ilyen „sokasággá”, és egyben akadállyá abban, hogy mások Jézus Krisztus közelébe kerüljenek?

Sokan álltak Jézus Krisztus és a négy barát között: kegyesek, kegyeskedők, okosak, okoskodók, teológusok, buzgó rajongók, kíváncsiskodók, domináns emberek, akik éppen a saját céljaik megvalósítását keresik az egyházban.

Lehetne sorolni, annyifélék vagyunk…

Persze hisszük, hogy a „sokaságban” vannak komoly hívő emberek is.

De a kérdés mégis az, hogy segítség vagyok-e, vagy akadály abban, hogy mások Jézus Krisztushoz jussanak, és Isten könyörülő szeretetében részesüljenek?

Ez ma a kérdés!

Még valamit pontosítsunk, a mai igeszakasz alapján!

Egy valakit, egy adott helyzetben, ahogy lehet és amikor lehet, odavihetek konkrétan is, konkrét szeretet-cselekedettel Jézus Krisztus elé, egy-egy valakin egy-egy adott helyzetben konkrétan segíthetek.

Ezt a konkrét segítséget hitnek nevezi Jézus Krisztus.

Egy-egy valakit minden nap odavihetek így is az Úr elé, azaz konkrétan segíthetek egy-egy rászorulónak.

Egynek, esetleg kettőnek minden nap segíthetek, de nem mindenkinek!

Imádságban pedig sokakat odavihetek az Úr elé, Isten könyörülő irgalma közelébe: sokakat, az egész teremtett világot, amely sok baj alatt sínylődik.

Imádságban – a mai Ige képével élve – ezt a gutaütött világot, ezt a sok tekintetben béna és elesett világot odavihetem az Úr könyörülő, megtartó, bűnbocsánatot és ebből fakadó gyógyulást ajándékozó irgalma elé.

Milyen volt ennek a négy barátnak a hite?

Hittek Jézus Krisztusban, Isten könyörülő szeretetében.

Ez a hitük nem elmélet volt, hanem láthatóvá lett, Jézus látta azoknak hitét.

Ez a hit minden emberi akadályt legyőzött, hogy Jézus Krisztushoz vigyen másokat.

Ez az élő hit aztán elkezd másokban is munkálni.

Tudniillik Jézus, látva a négy barát hitét, könyörült a beteg, tehetetlen emberen.

Azt nem tudjuk, hogy a magatehetetlen embernek volt-e akkor valamilyen hite, de a négy barát hitéért az Úr könyörült a beteg emberen.

A mi hitünkért, a mi hitünk által, Isten elkezd munkálni másokban is, elkezdi munkálni másokban a hit, a bűnbocsánat, a gyógyulás ajándékát.

Urunk, könyörülj rajtunk, adj nekünk ilyen élő hitet!

Imádkozzunk!

Dicsőítünk Téged Urunk, mert Te megbocsátod minden bűnünket, meggyógyítod minden betegségünket, megváltod életünket, kegyelemmel és irgalommal koronázol meg!

Hálát adunk Teneked, Urunk, most hirdetett Igéd üzenetéért, az evangéliumért, azért az evangéliumi hitért, amit Te ajándékozhatsz nekünk!

Köszönjük élő Istenünk, hogy ez a hit a feltámadott Jézus Krisztusba vetett hit, aki által Isten könyörülő szeretete egészen közel jött hozzánk.

Köszönjük Urunk, hogy Te láthatóvá teszed a mi hitünket, konkrét szeretet-cselekedetek által.

Köszönjük, hogy ez a hit minden emberi akadályt legyőz, hogy másokat odavigyen Tehozzád.

Urunk, mutasd meg nekünk, hogy ki az, aki most a közelünkben segítségre szorul, akin konkrétan is segíthetünk!

Urunk, Istenünk, akin pedig nem tudunk konkrétan segíteni, azon is szeretnénk segíteni úgy, hogy Teeléd visszük azokat is könyörgésünkben.

Közbenjáró könyörgést mondunk egymásért, népedért, a keresztyénség ügyéért. Imádkozunk az elesettekért, a betegekért, a gyógyítókért!

Hallgasd meg a könyörgésünket, élő Istenünk, a Jézus Krisztusért kérünk!

Ámen.

Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a Te neved, jöjjön el a Te országod, legyen meg a Te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma, és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek, és ne vigy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól, mert Tied az ország a hatalom és a dicsőség mindörökké. Ámen.

Mindezek után: az Istennek békessége, amely minden emberi értelmet meghalad, meg fogja őrizni szíveteket és gondolataitokat a Krisztus Jézusban. Ámen.

Istentiszteletünk zárásaként énekeljük imádságos szívvel a 467. dicséretet: „Mily jó, ha bűntől már szabad”.

Istentisztelet, Balatonalmádi és Balatonfűzfő, 2020. november 22.

47. hét – Az egyházi év utolsó vasárnapja, „örök élet vasárnapja”.

YouTube: [link]

Textus / Lekció: Márk 2,5
Igehirdető: Steinbach József