Idén tizenhat ifjú konfirmandus tett tanúbizonyságot hitéről. A balatonfűzfői és balatonalmádi gyermekek számoltak be pünkösdvasárnap családjuk és a balatonfűzfői gyülekezet előtt a református keresztyén hit alaptanításairól való ismereteikről.
„Hálát adok az én Istenemnek, valahányszor megemlékezem rólatok, és mindenkor minden könyörgésemben örömmel imádkozom mindnyájatokért, mert közösséget vállaltatok velem az evangélium hirdetésében az első naptól fogva mind a mai napig. Éppen ezért meg vagyok győződve arról, hogy aki elkezdte bennetek a jó munkát, elvégzi Krisztus Jézus napjára.” Pál apostol Filippiekhez írt levelének első fejezetéből (3-6) szólt Isten igéje a pünkösdvasárnapi, konfirmációs és úrvacsorás ünnepi istentisztelten Balatonfűzfőn. Tizenhat balatonfűzfői és balatonalmádi fiatal tett vallást Istenbe vetett hitéről konfirmáció keretében. A zsúfolásig megtelt balatonfűzfői templomban Steinbach József igehirdetésében elsősorban hozzájuk szólt. „Hálaadás, bizonyosság és imádság. Ezt a három szót küldi most Isten számotokra rövid ’Messenger üzenetben’ a felolvasott ige alapján ”A hálaadás a hívő ember alapállapota, aki minden körülmények között hálával csodálkozik rá, mi mindent kapott az Istentől. Megszólítva a konfirmandusokat kérte, gondolják végig, milyen sokat kaptak eddigi életükben Istentől a szüleiken, nagyszüleiken, tanáraikon keresztül: „Soha ne felejtsétek el, bárhova kerültök az életetek során, a legfontosabb megköszönni Istennek azt, ami van, és nem arra tekinteni, ami nincs”. Hálával van a szívében a gyülekezet is a fogadalomtételre váró fiatalokért. Nem magától értetődő ez napjainkban, ezért külön köszönetet mondott Steinbach József a szülőknek, nagyszülőknek, hogy erre az útra segítették gyermekeiket. Bizonyosság Isten szeretetében, amivel körülöleli az életüket, és megtart minden körülmények között. Az ifjak felé fordulva elmondta, hogy a mai nap a kezdet, elindulhatnak a hit útján, és bizonyosságunk lehet afelől, hogy az elhintett mag jó földre talált és kihajt: „Soha ne felejtsétek el a mai napot, hitvallást tesztek, hogy az élő Isten nélkül nem akartok élni, hogy kérni akarjátok az Ő segítségét, áldását, és Isten, aki már elkezdett bennetek munkálkodni, egyre inkább érleli, növeli a hiteteket”.
Az imádság párbeszéd az élő Istennel. Mindent odavihetünk elé, ráhagyatkozunk az Ő kegyelmére és megtapasztaljuk, hogy felemel bennünket. Ebben a kemény, durva világban az imádkozó embert felemelt lélekkel-élettel ajándékozza meg az Isten: „Ez a gyülekezet, és személy szerint én is imádkozom értetek név szerint, hogy az Úristen áldjon meg benneteket, az Ő mindenre elégséges áldása teljesítse ki az életeteket”.
Az elmúlt időszak konfirmációi előkészítésén tizenhat konfirmandus készült fel arra, hogy hitvallást tegyen a gyülekezet előtt. A gyermekek szívből jövően, nagy odaadással feleltek a tanult Káté alapján a kérdésekre. Külön hála illeti ezért Steinbachné Cenkvári Klárát, Klárinénit, aki segítette őket a felkészülésben. A válaszok után elhangzott a fogadalomtétel, amiben a konfirmandusok elkötelezték magukat arra, hogy Jézus Krisztus igaz követői, és a Magyarországi Református Egyház hűséges, úrvacsorával élő tagjai lesznek. Mindegyikük áldást kapott az életére egy-egy személyre szóló igével. Az ünnepi esemény emlékeként a gyülekezettől bibliát és emléklapot kaptak. A konfirmáció után elsőként élhettek az ifjak az úrvacsora sákramentumával, majd őket követte a gyülekezet is.
Idén ők tettek fogadalmat: Borzák Tündér Izabella, Farkas Bence, Farkas Eszter, Gábor Anna, Göndör Lili, Gyimóthy Emma Kata, Hári Regina, Hermann Judit, Horváth Anna Róza, Horváth Milán Dominik, Marosi Marcell, Nagy-Zsugya Liliána, Oláh Rebeka, Pach Dóra, Perényi Hanna, Steinbach Kristóf. Hálaadással köszöntjük őket, az Isten áldja meg életüket.