Pünkösd vasárnapján hagyományosan konfirmációs, úrvacsorás istentiszteletet tartottunk.
Isten Igéje Péter apostol első leveléből szólt:
„Áldott a mi Urunk Jézus Krisztus Istene és Atyja, aki nagy irgalmából újjászült minket Jézus Krisztusnak a halottak közül való feltámadása által élő reménységre” (1Péter 1,3).
Isten reménységet ajándékoz nekünk! Megmutatja, hogy nincs olyan mélység, amelyből ne lehetne újrakezdeni – hangsúlyozta Steinbach József prédikációjában a pünkösdi üzenetet. Istentől az örökélet tágasságában Élő Reménységet kapunk a feltámadott Krisztusban. Teljes bizonyossággal hihetünk abban, hogy velünk az Isten! Ez arra kötelez minket, hogy egymást ne megszomorítsuk, hanem éppen ellenkezőleg: reménységre, örömre hangoljuk. Ez a reménység képes összekapcsolni embereket, közösségeket, és képes visszahangolni a szíveket Isten szeretetére és egymásra.
„Isten folyamatosan cselekszik, Élő reménységet ad, hogy mi reménységre hangoljuk egymást” – foglalta össze Steinbach József.
Idén a balatonalmádi és balatonfűzfői gyülekezetből 11 ifjú konfirmált. Steinbachné Cenkvári Klára, Klári néni segítségével a hittanórák keretében az évek alatt megszerezték az alapokat, jól felkészültek arra, hogy a gyülekezet előtt tegyenek hitvallást az élő Istenről. A Heidelbergi Kátéból feltett kérdésekre szívből, lélekből, helyesen megfeleltek, majd elhangzott a fogadalomtétel, amiben a konfirmandusok elkötelezték magukat arra, hogy Jézus Krisztus igaz követői, és a Magyarországi Református Egyház hűséges, úrvacsorával élő tagjai lesznek. A fiatalok áldást kaptak életükre egy-egy személyre szóló igével. A konfirmáció után elsőként ők élhettek az úrvacsora sákramentumával, majd őket követte a gyülekezet is.
Isten áldása kísérje útjukon a fiatal testvéreket!