Kezdetek (1925-1942)

A közös történeti eseményeket Almádinál már említettük, így itt csak a sajátosan fűzfői (ill. fűzfőgyártelepi) eseményekkel foglalkozunk vázlatpontokban. A balatonfűzfői gyülekezet élete Fűzfőgyártelepen kezdődött, hiszen a közigazgatási község élete szinte egyidős a gyártelepen működő ipartelepével.

A Vörösberényhez tartozó Balatonalmádi Fiókegyházközség 1925-ben, a Fűzfőgyártelepi 1931-ben alakult meg. A Társegyházközség eredeti pecsétjén is ez a két évszám olvasható, amelyet az egyesülés éve, 1942 fog egybe, hiszen a két fiókegyházközségben csak havonta egyszer volt istentisztelet, így a hívek kérésére Szűcs József esperes 1940-ben kirendelte Bolla Ferenc lelkészt azon célból, hogy az itt lakó reformátusokat összegyűjtse és a gyülekezetet anyaegyházközséggé szervezze. Ez történt meg 1942 áprilisában.

Gyártelepi imaház (1942-1950)

Kezdetben az istentiszteleteket a gyártelepi kaszinóban és a falusi iskolában, ill. óvodában tartották. 1944-ben a Gyártelepen birtokba vehették a közös protestáns imatermet, amely 1945-ben teljesen kiégett a háború okozta pusztítás miatt. Mivel az imatermet teljesen elvesztette a gyülekezet, az istentiszteletek helye továbbra is megoldatlan gond maradt: Gyártelepen egy szobában, a faluban pedig az iskolában gyűltek össze a hívek.

 

Templomépítés (1948-1949)

Ekkor gondoltak elsőként arra a telekre, amelyet már a háború előtt megvásároltak a faluban; ha az Úr akarja, ide lehetne templomot építeni! Támogatás is érkezik a templomépítésre: Vörösberény községtől, az államtól, a hívektől. 1948 szeptember 30-án lerakják a templom alapkövét Vámos Géza esperes szolgálatával. Ezt az eseményt az 1949 február 4-i jegyzőkönyv örökítette meg. A munka megindul és kitartóan serénykednek az Úr szolgái. Közben új kölcsön és államsegély válik szükségessé. 1949 karácsonyának másnapján Győri Elemér püspök felszenteli a gyülekezet új otthonát.

Csendes szolgálat (1949-1980)

1953. február 22-én megtörténik a társegyházközség névváltoztatása, nevezetesen a „Fűzfőgyártelep” helyett „Balatonfűzfő” jelölés, mert a közigazgatási beosztásban Fűzfőgyártelep nem található meg. Ekkor azonban már a templom helye is igazolja a névváltoztatást.

1954-ben elvégzik a templom külső vakolását, 1963-ban a megrongálódott cseréptetőt palával váltják fel, 1967-ben hősugárzókkal megoldják a templomfűtést is.

1975-ben Dr. Haraszti Józsefné – férje emlékére, aki a gyülekezet főgondnoka volt – komoly összeget ajándékoz az egyházközségnek. Ebből az alapból kiindulva tervezi meg a volt gondnok fia, Haraszti László, a templom előtti cintériumot, amely 1980 júliusában készül el. Még ebben az évben komoly adományokkal szépül a templom: Baloghy András zsoltárkirakó táblát készít, Hegedűs Károlyné a szószék feletti koronát adományozza, Szűcs Ambrus felajánlott faanyagából Adusz László és Bolla Ferenc elkészítik a csillárokat. Minden szépen és ékes renddel történt.

1980 július 27-én hármas ünnepen szolgált a gyülekezetben Kovách Attila püspök: A gyülekezet ötven éves, a templom harminc éves és ékeskedik az új templom elötti cintérium. Volt miért hálát adni! A további eseményeket az almádi gyülekezet történeténél már említettük.

A Gyártelepi imaház története (1944-1950)

(Elmondta Bolla Ferenc ny. ref lelkész Balatonalmádiban 1993 február 22.-én)

Balatonfűzfői Református Egyházközség élete a község életével együtt kezdődött, mert az itt épülő nagyvállalatokhoz az ország minden részéből települtek ide a dolgozók, így közöttük sokan reformátusok.

Az 1928-ban hozott egyházkerületi közgyűlési határozat alapján a Vörösberényi Anyaegyház fiókegyházaként kezdődött gyülekezetünk élete. Nagy volt a vágyakozás az emberek szívében, hogy otthonhagyott templomuk helyett itt is templomuk legyen, de az első évtizedekben csak iskolai tantermekben, tornatermekben, a kaszinó termében tudtak istentiszteletekre összegyűlni és ezeket megjelenésükkel és imádságos lélekkel szentelték ezidőre tempommá. 1940-ben Szűcs József, egyházmegyénk esperese a balatonalmádi és fűzfői fiókegyházak kérésére engem rendelt ki a Balatonalmádi – Fűzfőgyártelepi Társegyházközség megszervezésére. Első feladatomnak tekintettem, hogy mindkét helyen az istentisztelethez méltó imaterem létesüljön.

Fűzfőgyártelepen 1943-ban, a presbitérium javaslatára és vitéz Helle János igazgató (presbiterünk) hathatós segítségvállalása alapján elkezdődött a mellékelt lapon látható imatermünk építése. Az építkezés költségeit a Nitrokémia Ipartelepek Rt. vállalta. A belső berendezés jórésze a gyülekezeti adományok és kultúrális rendezvények bevételéből származott. Mire imaházunk felépült, az itt élő evangélikus testvérek is kifejezésre juttatták azon vágyukat, hogy ők is szeretnének ebben az imaházban saját szertartásuk szerint istentiszteleteket tartani. Szabó Kornél vezérigazgató javaslatára mi ezt testvéri szeretettel elfogadtuk. Így lett a református imaházból protestáns imaház.

1944 márciusában református részről Győry Elemér püspök, evangélikus részről Kapi Béla győri evangélikus püspök szentelte fel imaházunkat. Tehát most már „protestáns imaház” néven vettük birtokba. A tulajdonjog a vállalaté maradt. 1945 tavaszán gyújtóbomba-támadás következtében imaházunk teljesen kiégett. A nyílászárók és a belső berendezés teljesen megsemmisült. Így az istentiszteletek megtartására újból az iskolai termek nyújtottak lehetőséget. 1947-ben presbitériumunk kérte a vállalat vezetését, hogy imaházunkat saját erőből újjáépíthessük, de azt a választ kaptuk, hogy azt a vállalat az egész épülettömbbel együtt építi újjá. Az újjáépítés befejezésével boldog örvendezéssel vettük ismét birtokunkba imaházunkat. Örömünk nem tartott sokáig, mert helyhiányra hivatkozva az akkori vezetőség különböző oktatási és kultúrális célokkal berendezkedett imaházunkban, pl. úttörőzenekari próbaterem, szakiskolai rajzterem, táncoktatási terem, politikai tanfolyamok terme. Így egyre jobban kiszorultunk lelki otthonunkból és az akkori irányzatok miatt létszámban is megfogyatkoztunk.

1950-ben alacsony létszámunkra hivatkozva végleg elvették imaházunkat és ugyanebben az épületben egy kétszobás lakás egyik szobáját kaptuk meg istentisztelet tartására. A lakás többi részében nem reformátusok laktak. Hamarosan ezt is elvették tőlünk, csupán szóbeli közléssel, olyan rendeletre hivatkozva, hogy magánlakásban tilos istentiszteletet tartani.

Ezzel Fűzfőgyártelepen a református és protestáns hitélet közösségi gyakorlatának lehetősége teljesen megszűnt. Csak néhány család tudta és merte vállalni, hogy Balatonfűzfőn, vagy a környező községekben részt vegyen az istentiszteleteken. Isten kegyelméből időközben saját erőből elkészült – a fűzfőgyártelepi imaház helyett – a balatonfűzfői templom, amely azonban még ma is befejezetlen: nincs tornya, nincs harangja, hiányos a belső berendezése.

A jelen (1990-1999)

1990 Karácsonytól a másik két településrészen, Gyártelepen, és Tobrukban is van istentisztelet, egyenlőre havonta egyszer.

1991 – A templomkert jobb szélén új nagykaput készítünk. Augusztusban a balatonfűzfői és kölesdi ifjak a templomkertben táboroznak; ezzel indul el a Balatonfűzfői Református Ébredés Tábor szervezése; amely azóta komoly épületegyüttessel rendelkezik, a Veszprémi Református Egyházmegye elismert konferencia-telepe. Azóta az ország minden tájáról táboroznak itt keresztyén fiatalok, de egyre inkább külföldről is érkeznek testvérek. Minden nyáron telt házzal üzemel. Októberben létrehozzuk a „Balatonfűzfői Református Egyházközségért” Alapítványt.

1992 – Tavasszal elkezdjük a Balatonfüzfői tábor főépületének építését: Tervek elkészíttetése Haraszti László mérnök segítségével, csatornázás, vízvezeték lefektetése, tereprendezés, alapozás, konyha, zuhanyzók, WC-k felfalazása, ideiglenes lefedéssel. Ettől kezdve nyaranta sok keresztyén csoport táborozik itt. A horvátországi menekültek és nyáron két erdélyi teológus is segít a munkában. A mi ifjaink augusztus végén a bakonycsernyei evangélikusokkal táboroznak Fűzfőn.

1992 – Október 29-én, a balatonalmádi új parókia felszentelésének ünnepén Dr. Márkus Mihály püspök Fűzfőgyártelepen is szolgál. Hiszen ez az ünnep egyben a társegyházközség megalakulásának 50. éves jubileuma is. Ez év legvégén, december 28.-án Fűzfőgyártelepen az Önkormányzat a Nitrokémia és az Egyházkerület segítségével egy teljesen új, 64m2-es lakást vásároltunk. A balatonfüzfői gyülekezet Haraszti László közreműködésével egy orgonát kapott Hollandiából, valamint a Sárközi családtól egy gyönyörű erdélyi faragott csillárt.

1993 – Még tavaly pályázatot adtunk be az Országos Játék Alaphoz. Ez év elején nyertünk 500 ezer Ft-ot a fűzfői főépület befejezésére. Ebből szeptemberben rákerült a főépületre a szép tető. Júliusban lett a fűzfői gyülekezet új gondnoka Sárközi Tamás. Év elején Balatonfűzfőn megkezdi munkáját Selmeczi Ottília hitoktató. November 27.-én emléktáblát helyezünk el a volt gyártelepi imaházon. Ettől kezdve, egy céladomány segítségével minden vasárnap nyolckor lesz istentisztelet

gyártlepen. A szolgálatokban Czirják László ny. ref. lelkész segít.

1994 Június 19. Fűzfőn Selmeczi Ottília hitoktató munkaviszonya megszűnik. Október 19. Fűzfőn megalakul a Tobruki Ökumenikus Kápolnaépítő Bizottság.

1996 – Május 12. A fűzfői templom mellett megvásárolt gyülekezeti ház és parókia megáldása.

1996 – Augusztus 19. A tobruki Ökumenikus Kápolna helyének megáldása.

1997 – Január 15. Bolla Ferenc református lelkész halála. Tavasszal fűzfői tábor főépületének továbbépítése.

1997 – Szeptember közepe: Telefon bekötése a fűzfői parókiára.

1999 – Március 06. Tobruki ökumenikus kápolna megterveztetése, Németh Gábor mérnökkel.

1999 – Április 15. A megújult Tobruki Ökumenikus Kápolnáért Alapítvány első kuratóriumi ülése.

1999 – Április 04. Elkészül a templomfűtés első része.

1999 – November 06. Elkészül a teljes templomfűtés.

Év végén a gyülekezeti ház pincéjét újravakoltatjuk.

A nyári táborozások természetesen 1992 óta folyamatosak: 1999-ben Gyál, Csákvár, Pestlőrinc, Eger, Veszprém, Csetény, Agárd-Vecsés, Szentmártonkáta, Sárospatak, Ramsdorf gyülekezetiből jártak Fűzfőn.

A Balatonfűzfői Gyülekezet gondnokai és presbiterei

Gondnokok: Dr. Haraszti József 1964-ig, Berényi Séndor 1984-ig, Szűcs Ambrus és Antal Gábor 1988-ig, Dezső Dénes 1988-1993, Sárközi Tamás 1993-1999.

Presbiterek: Gebei Ferenc, Gönczy Lajos, Szekér János, Erdős Gyula, Ferencz József, Kalas Miklós, Márton Imre, Nagy Karoly, Farkas Sándor, Nagy Péter, Kenderessy Lajos, Bárdos István, Károlyi Károly, Szilágyi Béla, Varga József, Korpás Sándor, Kertész József, Nagy István, Móricz Lajos, Hegyi Gyula, László Sándor, Szántó Ernő, Adusz László, Hegyesi Károly, Izsó Sándor, Endrédi Ferenc, … és a ma presbiterei.