Hétkezdő meditáció – Archív – Az elhangzás dátuma: 2012.04.10. – Nagy Lajos áhítata

Munkahétkezdő meditáció 2012. április 10-én, kedden reggelre

(Veszprémi Kórház, Belgyógyászati Centrum)

 

Olvasandó: Ésaiás 60:1

 

Kelj fel, világosodjál, mert eljött világosságod, és az Úr dicsősége rajtad feltámadt.  

 

Lecsengett a Feltámadás Ünnepe. A hitvalló keresztyén   üzenetével, mondanivalójával, a családi együttlétekkel, locsolkodásokkal és minden egyéb velejárójával. De vajon e lecsengés milyen maradandó értékeket hagyott maga után a lelkünkben? A rövid szavatosságú pirostojás helyett keressünk most már időtálló lelki hozadékot.

Visszakerestem az archívumban: 2010. Húsvét harmadnapján Az apostolok cselekedeteiről írott könyvből vett idézet volt alapigénk: „Szenvedése után sok bizonyítékkal meg is  mutatta…hogy ő él…” (Apostolok Cselekedetei 1:3) Tavaly Húsvét után pedig János apostol mennyei jelenéseiből azt hallottuk a feltámadott Krisztusról, hogy Ő „…a hű tanubizonyság, a halottak közül az elsőszülött, és a föld királyainak fejedelme…Ímé eljő a felhőkkel; és minden szem meglátja őt, még akik őt általszegezték is…” (Jelenések 1:5,7)

      Az idei Húsvét utáni meditációnkra az Ószövetségből választottam a hallott prófétai Igét. A feltámadás gondolata nem hogy nem áll távol a Jézus előtti ószövetségi ember gondolatvilágától, hanem abban nagyon is központi helyet foglal el. Ezen kívül több esetben konkrétan fellelhető a prófétáknál  a  feltámadásra  vonatkozó   ígény,   illetve   mint dédelgetett reménység megfogalmazása. Ez a diffuz feltámadás-hit búvópatakként gyakorta felbukkan a különféle prófétai hirdetésekben, de a történeti- és költői könyvekben is. Metaforákban és parabolákban néhol körülírva, néhol egészen konkrétan és közérthetően fordul elő.         

A református konfirmációi káténak, a hitünk foglalatának a feltámadásra nézve a legfontosabb tudnivalókat összefoglaló kérdése így hangzik: Milyen történelmi bizonyságai vannak a feltámadásnak? A felelet pedig így hangzik a kérdésre: Az üres ír, a Feltámadott megjelenései és a tanítványok megváltozott élete.  

A tényszerűség – a hit szemével látva a dolgokat – tehát nem kérdés. Ellenben izgalmas kérdés az: milyen emóciókat indukál az emberi pszüchében a feltámadás gondolata és milyen pozitív hatása van magának a feltámadás fogalmának és tényének? Ezeknek egy kiragadott szeletét lássuk a hallott ószövetségi idézet alapján.

Húsvét – a Feltámadás-ünnep – a fény, a világosság ünnepe is. Fizikai- és szellemi értelemben egyaránt. Ahogyan gondolatvilágunkban a Húsvét a tavaszi fények ragyogásával s az újjáéledés minden külső jelével együtt és egyidejűleg foglal helyet, ugyanígy a lélek horizontján is a Húsvét, a feltámadás, a világosság, a megújhodás legkézenfekvőbb manifesztációja. A növekvő fény az első húsvéti hajnalhasadás szükségszerű velejárója. Ez a fény világít be a fénytelen, sötét és üres sziklasírba és a mi néhol fénytelen és üres életünkbe. Krisztus feltámadott!

Az egykori táncdalfesztiválon előkelő helyezést elért dalsiker, S. Nagy István: „Fák, virágok, fény” című szerzeményében Zalatnay Sarolta énekelte:

A fákon a harmat, a nyíló virág,

A távoli fények, ó, de sok hű jóbarát.

Ők annyiszor látták a könnyeimet,

Ha megkérded őket, elmondják neked.

(Refrén) Az arcomat a fénybe fordítom,
És a perceket én újra számolom,
Nincs már semmi baj,
Mert elmúltak a fáradt éjszakák.
Jöjj velem a fények útjain,
Veled éljem én a boldog napjaim!
Nekünk nyílik majd
Az út mentén a sok kis virág.
A völgyek, a rétek, a kék csillagok,
Most boldogan látják, hogy végre én más vagyok.
A szél messze fújta a könnyeimet,
Már mosolygok újra ─ köszönöm neked.

(Refrén) Az arcomat a fénybe fordítom,…

 

Ez az ének tele van sugárzó fénnyel, tündökléssel, csillogással, reménnyel és dinamikával. Úgy, ahogy a Feltámadás Ünnepe. Szóval, mert eljött a feltámadás, azaz Krisztus feltámadott, ezért lehet az ember osztályrésze – ha akarja – a dalban hallott sereg pozitív hajtóerő. A gondolati azonosság jegyében az Ige pedig így szólt: „Kelj fel, világosodjál, mert eljött világosságod, és az Úr dicsősége rajtad feltámadt…” Tegnaphoz, Húsvét másnapjához egy hétre reménység szerint a mai ószövetségi idézetet követő vers alapján folytatjuk e gondolatsort.  

 

Úgylegyen! Soli Deo Gloria!

 

 Nagy Lajos kórházi lelkész