Egy oskolamester dicsérete

Egy oskolamester dicsérete

 

„1829-ikben Tiszt. Tudós Hajas

 István úr prédikátorságában

festette Patkó András oskolamester.”

 

Patkó András

szentgyörgyvölgyi oskolamester

keze a virág-közepű nap,

s egy ragyogó csillag mellé

az Őrség egy messzi zugában

bárányfelhők sokaságát

álmodta e gyakran

sorsverte, kicsi templom

minden jótét lelket

magasba röpítő

kazettás mennyezetére.

 

A kéklő égen játszadozó,

bodros felhők

százaival szűkös jelenüknek,

s a majdaniaknak,

azaz nekünk is üzent:

„Tiéidet és magadat

sose féltsd!

Istenünk minden időben

vigaszt nyújtani kész.”

 

Petrőczi Éva

Fotó: dr. Bilkei Irén levéltáros, a zalai templomok történetének kutatója