Az igehirdetésről – F. Craddock könyve

A „Szólj” Homiletikai tankönyvsorozat 3. kötete elé

Isten iránti hálával bocsátjuk útjára Fred Craddock (1928-2015) „A prédikálás” című homiletikai munkáját. Hiszem, hogy ez a kötet, amely a 20. századi homiletikai gondolkozás meghatározó műve, ugyanakkor az újkori angolszász homiletikai mozgalom egyik elindítója. A sort ebben a folyamban olyan homiletikai gondolkodók folytatják, mint Eugene Lowry, David Buttrick, Thomas Long.

Sorozatunk célja éppen az, hogy a teológiai hallgatók és az igehirdetés szolgálatát végző lelkipásztorok, valamint a homiletika tudománya iránt érdeklődők ne csak másodkézből ismerjék ezeket a homiletikai koncepciókat, hanem legyen lehetőségük az eredeti művet tanulmányozni. Persze tudom, ma már mindenki nyelvvizsgával rendelkezik, tud angolul és más nyelveken is. Ennek ellenére sajnos a tudós körökön kívül még mindig ritkaságszámba megy, hogy valaki egy adott szakterület szaknyelvét is elsajátítva, eredeti nyelven olvassa és pontosan érti ezeket a meghatározó műveket. Ezért kényszerből mindig a különböző ismertetésekre szorítkozunk, ami önmagában megengedhetetlen, hiszen mindig a forrásig kell eljutni; – ennek persze alfája az eredeti angol mű.

Jó reménységgel vagyunk azonban afelől, hogy a mű lefordításába és kiadásába fektetett energia sokkal szélesebb rétegeket talál meg, nemcsak lelkészeket, teológusokat, hanem az igehirdetés csodája iránt érdeklődő hívő testvéreket is, akiktől végképp nem minden esetben várhatjuk el, hogy egy angol szakszövegben tájékozódjanak. Hiszünk az igehirdetésben ezért fontosnak tartjuk az igehirdetés tudományának, a homiletikának népszerűsítését és ezzel az igehirdetés csodájáról való felelős együttgondolkozás kiterjesztését minél szélesebb körben.

Éppen ezért reménykedünk abban, hogy Craddock művének magyar nyelvű fordítását követik az általam felsorolt szerzők műveinek lefordításai és kiadásai. Ezzel egyben a magyar nyelven olvasható angolszász homiletikai irodalom terén keletkezett óriási hiányosságot is pótolni szeretnénk.

A mű értékelése nem az előszó feladata, számos publikáció és doktori disszertáció foglalkozik Craddock homiletikai koncepciójával, értékelésével, méltatásával és kritikájával egyaránt.

Sorozatunk megjelenésére jellemző, hogy mindig egy dunántúli református templombelső szerepel a címlapon, és ugyanennek a templomnak külső megjelenése a hátoldalon, ahol pár sor olvasható, felül az adott műről, alul pedig a megjelenített templomról. A kettő összefügg, hiszen továbbra is hisszük a II. Helvét hitvallás első fejezetében megfogalmazott tételt, miszerint Isten Igéjének hirdetése Isten beszéde. Ez a beszéd első renden a gyülekezet templomi közösségében szólal meg és lesz a Lélek által üzenetté, hogy aztán a templomfalakon túl is szóljon, és megjelenjen Jézus Krisztus Igéje általunk a mindennapok bizonyságtételében.

A sorozat harmadik kötetének a címlapján a pápai református ótemplom gyönyörűséges épületének fotói láthatók, amelyet éppen e kötet megjelenésének idején újíthatunk fel és a  hozzá kapcsolódó óparókiával együtt Dunántúli Református Múzeumként és közösségi térként nyithatunk meg a reformáció 500 éves évfordulóján.

Craddock-kal együtt valljuk, hogy a prédikálás ma is, egy igen változó világban is érvényes műfaj, nélkülözhetetlen szó, amely csendből elinduló, suttogásban meghallott és háztetőkről kiáltott Ige. Éppen az Ige szentsége motivál bennünket arra, hogy emberileg is mindent megtegyünk azért, hogy legjobb tudásunk szerint prédikáljunk. „Bíztatásul szolgál, hogy van legalább egy személy a templomban, aki figyel, aki e prédikációnak köszönhetően tisztább látásmódra, tündöklőbb reménységre, mélyebb hitre és teljesebb szeretetre tehet szert. Ez a személy maga a prédikátor.”

Imádkozunk azért, hogy ez a sorozat, ebben a minőségi kivitelben, a mai meghatározó angol és német nyelvű homiletikák mellett a magyar nyelvű, iránymutató homiletikai munkákat is megjelentesse, amennyiben erre jogosultsága van.

Hálás köszönet dr. Csabai Tamás szakszerű, pontos, világos és szabatos fordításáért; valamint ugyancsak hálás köszönet Somhegyiné Farkas Juditnak és Somhegyi Bélának a tördelési munkákért, a sorozat gondozásáért. Nélkülük ez a kötet nem jelenhetett volna meg.

Az eredeti kiadás címlapja szemléletesen vall az igehirdetés csodájáról, ugyanakkor annak emberi oldaláról is. Fehér alapon vérvörös betűkkel olvasható a cím: „A prédikálás”. „Igaz beszéd ez: Ha vele együtt haltuk meg, vele együtt fogunk élni is.” (2Timóteus 2,11) Ez a prédikálás titkára és csodájára különösképpen érvényes. Amit az ember tehet a prédikációs munkában, az a legjobb tudása szerinti odaszánt munka, Jézus Krisztus üzenetének továbbadására odaáldozott élet. A többit az Úr megcselekszi, aki megváltott bennünket és megváltotta az emberi beszédet is, hogy az Igét szólva az krisztusi üzenetté lehessen. Kötetünk megjelenése a sorozat korábbi arculatát megtartva követi az eredeti kiadás eme kifejező arculatát: fehér alapon a krisztusi vérvöröset.

 

Pápa-Balatonalmádi, 2016. október 19.

 

Steinbach József

püspök,

sorozatszerkesztő,

Dunántúli Református Egyházkerület

*

A hátsó borító pápai református ótemplomra vonatkozó néhány sora:

 

A pápai református ótemplom 1784 és 1941. között volt a pápai református gyülekezet hajléka. A türelmi rendeletes templom egy belső udvarban épült fel, torony nélkül. Visszafogott díszítésű belső terét három oldalról karzat övezi. A barokk díszítésű, 18. századi diófa szószék és az 1887-ben készült úrasztala a főbejárat mellett jobbra helyezkedik el. A hófehér falak ebben a térben valóban igei üzenetet hordoznak. A gyarapodó gyülekezet számára később a templom szűknek bizonyult, így 1936-ban felépült az új pápai református templom. Az ótemplom 1972 óta református egyháztörténeti múzeumnak adott otthont, amelyet e kötet megjelenésének idején újíthatunk fel és a hozzá kapcsolódó óparókiával együtt Dunántúli Református Múzeumként és közösségi térként nyithatunk meg a reformáció 500 éves jubileumán.