Almádi Gyülekezeti Filmklub : A Tízparancsolat

Almádi gyülekezeti filmklub: A Tízparancsolat

 

Kieslowski lengyel rendező „Tízparancsolat” című tízrészes sorozata „mai történetekben”, döbbenetes erővel mutat rá mindegyik parancsolat lényegére. A sorozat a nyolcvanas évek végi Lengyelország, azon belül Varsó egyik panelrengetegében játszódik. A filmsorozatról nemcsak a filmes szakma publikált sokat, hanem igen komolya teológiai tanulmányok is születtek arról.

A balatonalmádi gyülekezeti filmklub most a szervezőknek, Dr. Kővári Károlynak és László Gergelynek köszönhetően, ezt a sorozatot kezdte el vetíteni. Minden alkalommal egy rész, egy parancsolat, egy ötven perces alkotás. Az első részt 2019. március 22-én nézhettük meg. Utána igen élénk beszélgetés alakult ki közöttünk.

Csak ízelítő az első parancsolat feldolgozásából. Miközben a történetet nézzük, amely filmművészetileg is kiemelkedő, végig azon gondolkozunk, miként szólal meg abban az első parancsolat.

Az első parancsolatról készült „játékfilm” egy tudós apa és okos fia történetén keresztül tárja fel, hogy a világ nem birtokolható racionálisan; legfeljebb annak egy szelete. Itt sokkal többről van szó! Az események, dolgok nem számíthatók ki előre. Nem a mi kezünkben van a lényeg! Nem lehet bálványunkká a tudás. A valóságos tudás Isten ajándéka, eszköz, amely alázatra int, hitre indít, nem pedig gőgössé tesz. A tudós apa és fia még a korcsolyázás kapcsán is képletekkel számolták ki, hogy most biztonságosan vastag a jég, aztán meg is győződtek róla: így a kisfiút leengedték korcsolyázni, a jég beszakadt, és a kisfiú beleveszett. Az apa összeomlása megrendítő: amelyben még az Isten elleni düh is már a megtérés mozzanata, de amely végül megadja magát a mennyei többnek…

Közben a Példabeszédek könyvének egy sora jutott eszembe: „…a tudós ember nagy erejű.” (Példabeszédek 24,5) Tiszteletre méltó a tudás. Szokták volt mondani: A tudás hatalom. Az ember egyre több mindent birtokolhat a tudása által. Akinek nagy a tudása, az büszke is erre. De miféle tudás az elismert tudás? A posztmodern kor nyugati társadalmaiban a tényszerű, mérhető, vizsgálható, adatokkal igazolt, racionális észérvekkel alátámasztott, empirikus tudás a tudás. A bölcselet líra, fikció, nincs tekintélye, valójában lenézett. Racionálisan akarjuk birtokolni a világot, és ami a tudomány eszközeivel nem megragadható, az nincs is. Többek között ezért éljük meg a nyugati társadalmakban a keresztyén hit válságát.

A tudós ember nagy erejű! Tényleg így van ez? Nem lett bálványistenünkké a tudás, a racionalitás? Nem szegtük-e meg súlyosan az első parancsolatot? Nem fertőzte meg az a racionális, technokrata bálványimádás a szolgálatunkat is? Hiszen egyre inkább csak kiszámítható módszerekben, technikákban bízunk ezen a szent területen is.

Tegyünk csak a mai igevers mellé, a Példabeszédek könyve ugyanezen fejezetéből, még két verset! A tudós ember nagy erejű (24,5). A nyomorúság idején gyenge leszel és kiderül: milyen kevés az erőd (24,10). Féljed tehát az Urat! (24,21)

Ajánljuk ezt a sorozatot mindazoknak, akik a mai embert is elérő módon akarják feldolgozni a Tízparancsolatot. Nem könnyű alkotások ezek: nem azért, mert művészfilmek, hiszen mindegyik rész művészi, de teljesen érthető, követhető; hanem azért nehéz alkotások ezek, mert megrendítenek, felkavarnak; acélból, hogy az Isten rendjébe állítsanak bennünket.