A Dunántúli Református Nőszövetség 25 éves jubileumi hálaadó napján

A Dunántúli Református Nőszövetség 25 éves jubileumi hálaadó napján jártunk

 

A pápai Református Ó-templom adott otthont a Dunántúli Református Nőszövetség 25 éves jubileumi találkozójának 2019 október 19.-én. A Balatonalmádi gyülekezetből sokunkat fűznek kapcsolatok a nőszövetség áldozatkész tagjaihoz, a pápai gyülekezetben szolgáló testvéreinkhez, és imádságban hordozzuk az Ó-templom és a benne működő Pannonia Reformata Múzeum és Kávézó ügyét. A nyitó istentiszteleten gyülekezetünk lelkipásztora, Főtiszteletű Dr. Steinbach József püspök úr szolgált. Ezért döntöttünk úgy, hogy lehetőségeinkhez mérten a mi gyülekezetünket is képviselni fogjuk ezen az ünnepi alkalmon.

A Református Ó-templom megtalálása nem olyan egyszerű, mint általában a templomok esetén ez lenni szokott. Nem lehet „torony iránt” menni. Én magam is évekig sétáltam el az épület előtt anélkül, hogy sejtelmem lett volna arról, milyen kincs rejtőzik az ódon kapualj mögött. Ma már emléktábla is jelzi a hely kiemelt jelentőségét. Hangulatos táblán olvashatjuk, hogy megérkeztünk a Pannonia Reformata Dunántúli Református Múzeumhoz, ami magában az Ó-templomban lett kialakítva.

Ismerős arcok fogadnak a bejáratnál, és még az olyan hivatalosnak tűnő mozdulatokat is, mint a regisztráció, a boldog viszontlátás öröme hatja át. Jó újra átérezni, hogy fontosak vagyunk egymásnak. Sokszor úgy tudjuk folytatni a hónapokkal ezelőtt abbahagyott beszélgetéseket, mintha csak egy pillanatra fordultunk volna el egymástól.

A pápai Ó-templom a vendégszeretete miatt is vonzó. A messziről érkező fáradt zarándokoknak ugyanis van hová betérniük megpihenni, mielőtt beülnének az istentiszteletre. Nem csak ilyenkor, amikor a Pápai Nőszövetség asszonyai saját készítésű süteményekkel, gazdagon terített asztalokkal, szeretetvendégséggel fogadnak bennünket, hanem hétfőtől szombatig, a hét minden napján nyitva áll a különleges „református” kávézó. Hogyan lehet „református” egy kávézó? Mi is volna alkalmasabb egy jubileumi nőszövetségi nap indítására, mint hogy mi, asszonyok, leülünk egy kis asztalka köré, és átérezzük azt a közösséget, amit már nagymamáink is így éltek meg. Még érezzük gyermekkorunkból ugyanezt az illatot, ami az ő titokzatos közösségüket vette körül, amikor ugyanígy ültek egymással szemközt, és csak ők tudták, miről beszélgetnek, amikor a világ gondjait hordozták vállaikon.

A kávézóból ajtó nyílik közvetlenül a templomtérbe. Útközben futottunk össze Szabó Beatrix immár végzett lelkipásztor testvérünkkel, aki évek óta a Balatonalmádi gyülekezetünk tagja, teológiai tanulmányai ideje alatt sok szolgálatot is vállalt közöttünk. Az idei évben, szeptembertől a Pápai gyülekezetben szolgál. Így vele kiegészült kis csoportunkról készíthettünk fotót az istentisztelet előtt. (A fotón: Horváth Gabriella, Dr. Rakk Erika, Szabó Beatrix, Dr. Balogh Ernőné)

Nagy öröm volt hallani Püspök úr igehirdetését. Az Almádi gyülekezetben már jól ismert 2Kor 8 alapján mondott igehirdetést (a gyülekezetben most ebből a fejezetből hétről hétre egy sorozat hangzik). „Ezért ahogyan mindenben bővelkedtek: hitben és igében, ismeretben és minden buzgóságban, és a tőlünk rátok áradó szeretetben, úgy ebben az adakozásban is legyetek bőkezűek” (2Kor 8,7). A számunkra, Almádi istentiszteleteket rendszeresen látogatók számára ismerős gondolatok ebben a közegben, ahol szinte kizárólag asszonyok ültek a padsorokban, úgy szólaltak meg, mintha egy egészen más hangszerelésben adták volna elő ugyanazt a zeneművet. Püspök úr nagy szeretettel és hálával említette Feleségét, főtiszteletű Steinbachné Cenkvári Klára asszonyt, mindnyájunk szeretett Klárikáját, aki szintén köztünk volt, és igehirdetés után, itt a nőszövetségi találkozón tiszteletbeli elnökként virággal köszöntötték. Mi, az Almádi gyülekezetben megszoktuk, hogy ő van, mindig ott van, ahol szükség van rá. Most, az igehirdetés különösen is szívünkre helyezte az érte való imádságot, és az ő példáján keresztül általában is a lelkipásztor-feleségekért mondott imádságokat. De ebben az Ige is segítségünkre van, könnyű úgy imádkozni, ha hit által már miénk a meghallgattatás. Az igehirdetésben megéreztük, Isten Igéje így akart megszólalni, közénk akart jönni, és magára akarta venni a Kárpát-medence minden tájáról érkezett nőszövetségek, asszonyközösségek terheit. Az élet nehézségeit, a szolgálat komolyságát lassanként áthatotta bennünk Isten öröme, Krisztus feltámadásának ereje, és megújult emberként mondhattuk ki az áment az igehirdetés végén. Az Ó-templom felújított belső tere, a barokk szószék a háttérben szinte aláfestette az igehirdetést, és hirdette, hogy gyönyörű, amikor a hitünk gazdagsága kezd láthatóvá válni körülöttünk.

Az igehirdetést nagytiszteletű Bogya-Kis Mária, a Királyhágómelléki Nőszövetség elnökének előadása követte. Jólesett hallani a szemtanú beszámolóját arról, hogy hogyan éledt újjá Erdélyben a múlt rendszerben betiltott munka. Nem is munka, hanem élet, a gyülekezetek szívdobbanása. Nagytiszteletű asszonya a gyülekezete, a Szamosnegyedi gyülekezet templomépítésének történetét is megosztotta velünk, mert ez szorosan összefonódott a gyülekezet nőszövetségének életével, áldozatos munkájával. „Templomépítő nőszövetség vagyunk”, emelte ki többször is. Akkor is, amikor a templomépítés kezdeteiről szólt. A rendszerváltás után 1989-ben kapott telken 1991-ben még mindössze csak egy alapkő állt. E köré az alapkő köré gyűltek össze vasárnapról vasárnapra, hogy istentiszteletet tartsanak a szabad ég alatt. Kezdetben 30-40 ember, később több százan, 2010-re a gyülekezet létszáma elérte a 4000 főt. A nagytiszteletű asszony boldogan emlékezett vissza, hogy egyik Szenteste, istentisztelet elején a lemenő nap sugara köszöntötte a gyülekezetet, és az Esthajnalcsillag mondta ki velük az áldást. Sok áldást hozott a nőszövetségük csigatészta készítő közössége, bár semmi különleges, semmi rendkívüli dolgot nem tettek. Az Úr mégis megáldja azokat, akik az Ő nevében gyűlnek össze, még ha csak ösztönösen is mozdulnak együtt, egy közös célért, Krisztus szeretetével.

A Dúnántúli Egyházkerület Nőszövetségének elnöke, nagytiszteletű P. Tóthné Szakács Zita elnök asszony arról beszélt, hogy a nőszövetségi alkalmak a gyülekezetek előszobái. A nőszövetség diakóniai, közösségteremtő munkája nem maga a gyülekezet centruma, de aki ide belép, az tudja, hogy az előszobából van beljebb. Kiemelte, hogy a konferenciáknak fontos szerepe van a nőszövetség tagjainak életében, de ehhez a feltöltődéshez tartozik az a kötelességünk is, hogy a kapott javakat továbbadjuk. Hallgatva a beszámolót Dunántúli Nőszövetség munkájáról fotókon keresztül is betekinthettünk a Királyhágómelléki nőszövetséggel együttműködésben rendezett kiemelt ünnepi pillanatokba. Megtudhattuk, hogy elindult a „Keresztmama” program, amelyben 50 kárpátaljai rászoruló többgyermekes családot támogatnak immár évek óta. Nagytiszteletű P. Tóthné Szakács Zita elnök asszony felhívta figyelmünket a Kárpát-medencei imanap alkalmára, ami 2019 december 1-én kerül megrendezésre, és amelyet minden évben a Nőszövetség készít elő, idén a Tiszántúli Református Nőszövetség kapta ezt a megtisztelő feladatot. Az imanap színes programfüzete már elérhető az interneten. Elnök asszony könyvajándékokkal és virággal köszöntötte a jelenlévő nőszövetségi vezetőket és munkatársakat.

A köszöntések után főtiszteletű Köntös László főjegyző úr tartott rövid előadást a Pannonia Reformata Múzeumról, az ötletről, az elképzelésről. A tőle megszokott humoros, változatos előadásban hallhattunk arról a küzdelemről, ami végül ehhez a harmóniához vezetett a múzeumban: múzeum, ami úgy mutatja be a múltat, hogy a jelent mutatja be. Templom, ami úgy régi, hogy benne az Úr ma, itt és most szólítja meg, akár azt a látogatót is, aki csak úgy, kíváncsiságból érkezett, és nem is templomra számít, hanem egyszerű turisztikai látványosságra. És mégis zarándokhely azoknak, akik szívvel-lélekkel református istentiszteletre vágynak ezen a helyen. Az előadás után meg is tekinthettük a kiállítást.

Az ebédhez átsétáltunk a Pápai Református Gimnázium most megújult éttermébe. Majd ebéd után a programot úrvacsorás istentisztet zárta. Nagytiszteletű Dr. Németh Tamásné Schédl Tímea lelkipásztor asszony hirdetett Igét, melyben az áldásról kaptunk bőséges tanítást. Az Úrvacsora szereztetési Igéit nagytiszteletű Gállné Medveczky Borbála iszkaszentgyörgyi lelkipásztor olvasta.

A kántori szolgálatot Miklós Csongornak köszönjük.

Köszönettel tartozunk Dr. Rakk Erikának, aki összegyűjtött minket, akik a Balatonalmádi gyülekezetből indultunk, és megszervezte nekünk ezt az utazást. Így egymás hite által is épülhettünk. Áldott, gazdag napot tölthettünk együtt!

Horváth Gabriella

Fotók: Dr. Balogh Ernőné

Több fotó